A digitális fényképezőgépek hihetetlenül egyszerűvé teszik a megfelelő expozíciós fotó készítését. A tükörreflexes fényképezőgép számos olyan eszközt tartalmaz, amely eltávolítja a találgatást attól, hogy meghatározza, milyen képet fog kinézni, miután elkészült.

Íme néhány tipp a jobb expozíció megszerzéséhez minden egyes fénykép készítésekor.

Expozíciós sorozatok

Vannak idők, amikor a digitális fényképezőgép nem képes pontosan megragadni a fotót, amelyet a megvilágítás miatt nehéz.

Ez valami olyan erős kontrasztot jelenthet a színtéren belüli fény- és árnyékterületek között. Ez az a hely, ahol a bracketing hasznos.

A leképezés az a név, amelyet egy fotósorozatnak adott meg, amelyet a fotós kézzel vagy a fényképezőgép automatikusan, a beállított időközönként a fényképezőgép mérőjének "helyes" leolvasása alatt áll. Ezek az intervallumok általában megállási lépésekben vannak.

Ha például a fényképezőgép 1/125-ös expozíciót biztosít az f / 5, 6-nál, az ISO 100-nál, úgy dönthet, hogy az expozíciót megállítja mindkét oldalról 1/60 és 1/200 között, miközben a nyílás és az ISO állandó marad.

Az automatikus expozíciós zárójelzés (vagy az AEB) lehet a rendelkezésre álló lehetőség, attól függően, hogy a tükörreflexes fényképezőgép milyen friss és mennyire fejlett - ellenőrizze a fényképezőgép kézikönyvét, hogy lássa-e a funkciót. Kiválaszthatja azt az intervallumot, amelyen a kamera rögzít, például + 1EV és -1EV. Miután megnyomta az exponáló gombot, a fényképezőgép automatikusan elveszi az első szögletes keretet, és továbbra is rögzíti a kiválasztott keretet.

Egy másik példa, ahol a sorozatok hasznosak, az egyszeri képek, amelyeket nem lehet visszavonni. Például láthatja, hogy az esküvői fotósok rögzítik a lövéseket, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy a lehető legjobb esélye van a helyes és használható expozíciónak.

A bracketing a HDR (nagy dinamikus tartomány) képek készítésének módja, ugyanazon jelenet több expozíciójának egybeolvasztásával.

Expozíciókompenzáció

A manuális vagy az automatikus karmantyúk alternatívája az expozíciókompenzáció. Minden digitális tükörreflexes fényképezőgép rendelkezik egy expozíciókompenzációs gombbal, amely megmondja a fényképezőgépnek, hogy megállítsa a jelenetet, vagy tegye meg túlzottan az exponálási lépésekben. Ez akkor hasznos lehet, ha nem ér el egy kívánt expozíciót a fényképezőgépből.

Attól függően, hogy melyik felvételi módot használja, a fényképezőgép beállítja a rekesznyílást vagy az exponálást az expozíciókompenzáló gombról tárcsázott növekmény szerint.

Az expozíciókompenzáció általában nem működik kézi üzemmódban, mivel teljes mértékben szabályozza a rekesznyílást, a zárat és az ISO értékeket. Lehet, hogy beállíthatja a fénymérő olvasását, de nem befolyásolja a végső expozíciót.

A hisztogram

Az expozíció meghatározásához az egyik leghasznosabb eszköz a fényképezőgép hisztogramjának olvasása. A statisztikai diagramhoz hasonlóan a fényképezőgép hisztogramja a hangok eloszlását mutatja egy képen.

Bármelyik tartomány szélső oldalára csúsztatott rúdokkal rendelkező hisztogram probléma lehet, kivéve, ha a szándékos hatás miatt alul- vagy túlexponálásra törekszik. Ha a hisztogramja bárok balra tolódnak, ez alul exponált; a jobbra tolott rudak túlzott expozíciót jelentenek.

Az expozíciós értékekkel (rekesz, zár és ISO) való lejátszás közvetlenül befolyásolja a hisztogramot. A legjobb módja annak, hogy a kép összeállításakor a hisztogram aktív maradjon az LCD-képernyőn. Gyakran bekapcsolódik a kijelzőn a tükörreflexes kijelző gombjaival vagy az információs gombbal, de ismételten ellenőrizze a kézikönyvet.

A hisztogram akkor is aktiválható, ha a képeket lejátszási módban nézzük át. A hisztogram használatával kapcsolatos kiváló technikai magyarázatért kattintson ide.

A fényképezőgép LCD-képernyőjének használata a hisztogram ellenőrzésének életképes alternatívája lehet, de sok esetben nem ad pontos képet az expozícióról. Ha azonban szeretné használni a képernyőt és elkerülni a hisztogramot, változtassa meg az LCD-képernyő fényerejét, és győződjön meg róla, hogy egy közepes értékre van állítva, nem túl világos vagy túl sötét.

A legtöbb kamera képes lesz a képeket és a "flash" területeket lejátszani, amelyek alul- vagy túlexponáltak. Ezek azok a területek, ahol a fényképezőgép kiemelt vagy árnyékot fújt ki, ami a lehetséges részletvesztést jelzi.

Módosítsa a mérést

A mérési minta az a módszer, amellyel a fényképezőgép a fényt olvassa be a leolvasáshoz. Minden gyártó a mérési módjait valami másra hívja, de az alábbiakban a leggyakoribb típusok találkoznak.

Középre súlyozott / Átlagos

A kamera a keret viszonylag nagy területére eső környezeti fényt kiszámítja a középponttól a szélek felé. Ez akkor hasznos, ha a fényképeket a tájkép és az általános fényképezés készíti el, amikor a jelenet egészét el kell számolni és helyesen kell kitenni.

Folt

A fényképezőgép a kereten belüli nagyon kis területről határozza meg az expozíciót. Általában közvetlenül a központban van, de egyes kamerákon a helyszíni terület állítható.

Az objektumok és helyzetek helyszíni mérését használja, ahol nagyon pontos mérést igényel egy adott témakörben, mint például a portrék vagy a vadvilág fotózás, vagy a háttérvilágítású fényképezésnél, ahol a téma mögött sok fény jön ki.

Matrix / Értékelő / Multi-zone

Ez a keret különböző pontjaiból vagy az aktív AF-pontokból származó értékek beolvasására szolgál, a fényképezőgép mindegyikét egyesítve határozza meg a legjobb általános expozíciót. Egyes kamerák azt is meg fogják határozni, hogy milyen típusú jelenetet próbál fényképezni, és egyezzen meg a kamerában lévő előre meghatározott jelenetek tárolójával, hogy megadja a helyszín legjobb expozícióját.

A mérési mód megváltoztatásával a helyszín legmegfelelőbbé válik, így jobb expozíciót érhet el, mint ha a fényképezőgépet az alapértelmezettre hagyja.

Lődd le nyersen

A nyers fájl a kamera érzékelője által látható kép. Gondolj rá, mint egy film feldolgozatlan keretére. Ahelyett, hogy lehetővé tenné, hogy a fényképezőgép feldolgozza a képet az Ön számára, egy JPEG-képré alakítva, a nyers fájl szélessávokat biztosít a kép tetszés szerinti feldolgozásához.

A fénykorrekció beállításainak alkalmazása egy olyan szoftvercsomagban, mint a Lightroom vagy a Photoshop, egy nem destruktív módszer a fényképek szerkesztésére. A nyers fájlok sokkal nagyobb teret adnak a részletek helyreállításához, ha az expozícióval valami baj van. Például, ha a képben kiemelt kiemelkedések vannak, a nyers fájl szerkesztése segíthet az információk egy részének helyreállításában. Ezenkívül lehetővé teszi a fehéregyensúly beállítását, és általában jobb a zajcsökkentésnél, mintha a fényképezőgép JPEG-jét közvetlenül a dobozból szerkesztené.

A csúszkával közvetlenül is megvilágíthatja az expozíciót, és azonnal láthatja az eredményt a képen. Ez sokkal nagyobb rugalmasságot biztosít az expozíció rögzítéséhez, ha valami rosszul megy el először.